| Chapter 1 |
1 | Jakab, Istennek és az Úr Jézus Krisztusnak szolgája, az elszórtan levõ tizenkét nemzetségnek; üdvözletemet.
|
2 | Teljes örömnek tartsátok, atyámfiai, mikor különféle kísértésekbe estek,
|
3 | Tudván, hogy a ti hiteteknek megpróbáltatása kitartást szerez.
|
4 | A kitartásban pedig tökéletes cselekedet legyen, hogy tökéletesek és épek legyetek minden fogyatkozás nélkül.
|
5 | Ha pedig valakinek közületek nincsen bölcsessége, kérje Istentõl, a ki mindenkinek készségesen és szemrehányás nélkül adja; és megadatik néki.
|
6 | De kérje hittel, semmit sem kételkedvén: mert a ki kételkedik, hasonlatos a tenger habjához, a melyet a szél hajt és ide s tova hány.
|
7 | Mert ne vélje az ilyen ember, hogy kaphat valamit az Úrtól;
|
8 | A kétszívû, a minden útjában állhatatlan ember.
|
9 | Dicsekedjék pedig az alacsony [sorsú] atyafi az õ nagyságával;
|
10 | A gazdag pedig az õ alacsonyságával: mert elmúlik, mint a fûnek virága.
|
11 | Mert felkél a nap az õ hévségével, és megszárítja a füvet; és annak virága elhull, és ábrázatának kedvessége elvész: így hervad el a gazdag is az õ útaiban.
|
12 | Boldog ember az, a ki a kísértésben kitart; mert minekutána megpróbáltatott, elveszi az életnek koronáját, a mit az Úr ígért az õt szeretõknek.
|
13 | Senki se mondja, mikor kísértetik: Az Istentõl kísértetem: mert az Isten gonoszsággal nem kísérthetõ, õ maga pedig senkit sem kísért.
|
14 | Hanem mindenki kísértetik, a mikor vonja és édesgeti a tulajdon kívánsága.
|
15 | Azután a kívánság megfoganván, bûnt szûl; a bûn pedig teljességre jutván halált nemz.
|
16 | Ne tévelyegjetek szeretett atyámfiai!
|
17 | Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülrõl való, és a világosságok Atyjától száll alá, a kinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.
|
18 | Az õ akarata szült minket az igazságnak ígéje által, hogy az õ teremtményeinek valami zsengéje legyünk.
|
19 | Azért, szeretett atyámfiai, legyen minden ember gyors a hallásra, késedelmes a szólásra, késedelmes a haragra.
|
20 | Mert ember haragja Isten igazságát nem munkálja.
|
21 | Elvetvén azért minden undokságot és a gonoszságnak sokaságát, szelídséggel fogadjátok a beoltott ígét, a mely megtarthatja a ti lelkeiteket.
|
22 | Az ígének pedig megtartói legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat.
|
23 | Mert ha valaki hallgatója az ígének és nem megtartója, az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, a ki tükörben nézi az õ természet szerinti ábrázatát:
|
24 | Mert megnézte magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt.
|
25 | De a ki belenéz a szabadság tökéletes törvényébe és megmarad a mellett, az nem feledékeny hallgató, sõt cselekedet követõje lévén, az boldog lesz az õ cselekedetében.
|
26 | Ha valaki istentisztelõnek látszik köztetek, de nem zabolázza meg nyelvét, sõt megcsalja a maga szívét, annak az istentisztelete hiábavaló.
|
27 | Tiszta és szeplõ nélkül való istentisztelet az Isten és az Atya elõtt ez: meglátogatni az árvákat és özvegyeket az õ nyomorúságukban, [és] szeplõ nélkül megtartani magát e világtól.
|